Biológiai borítottság

A 25 GLOBE iskola közül 11 küldött be szinkron napi vizsgálati eredményeket, ezek közül 5 tartalmazott méréseket és megfigyeléseket a biológiai borítottság (BB) témakörben. Négy adatot küldő csoport mintavételi helye erdőben volt, a szolnoki Globe iskola BB mintaterületét (hullámtéri erdő) a Tisza tavaszi magas vízállása elárasztotta, így megfigyeléseiket az árvízvédelmi töltés lágy szárú növényzetében végezték.

A négy szinkron napi feladat a következő volt:
1) BB mintaterület (BBm) karbantartása;
2) famagasság és mellmagassági kerületek mérése;
3) azonosítható lágyszárú növények listázása; és
4) a bodza rügyfakadási állapotának megfigyelése.
Az alábbi eredmények születtek:

1) A BBm-ken szerencsére szemét eltakarításra nem volt szükség, de a jelzések megújítására ill. újabb mintaegyedek kijelölésére igen. Általános tapasztalat alapján a BBm fenntartó munkálatai minden évben megismétlendők, legcélszerűbben közvetlenül a tél elmúltával.

2) A famagasság mérések az erdő lomb nélküli állapotában könnyebben megvalósíthatók voltak, mint kilombosodott erdőben. A legalaposabb adatgyűjtést a biharkeresztesiek végezték: méréseiknél statisztikus szemléletet követtek, amikor egy objektum adatának megállapításához 3 ismételt mérést végeztek, és ezek átlagát tekintették egy adatnak. Ezzel az eljárással csökkenthető a mérés hibája. Ugyanennél az iskolánál viszont két következetesen ismétlődő elírás javítandó: a fák törzskerület adata helyett átmérő szerepel, az idei szinkron napon mért értékekre pedig sokszor cm mértékegységet ad, holott azok m-ben szerepelnek. Hasonlóan, a szentendrei diákok törzs vastagságot említenek (ami az átmérőre utal), de törzs kerület adatokat közölnek. A beküldött famagasság és törzskerület adatokat ábrázolva és illesztésviszgálatot végezve (1. ábra) néhány egyszerű következtetés levonható (ezekhez hasonlót a diákok maguk is készíthetnek). A három iskola által mért tölgyek hasonlóan gyarapodnak, 1 m magasságnövekedéshez 2,8-3,6 cm törzskerület növekedés jár. A legtermetesebb fákat, tölgyeket, Biharkeresztesen mérték, ahol különösen a törzskerület adatok haladták meg a hasonló magasságú fehérgyarmati tölgyekét. A legintenzívebb vastagságbeli növekedést a fehérgyarmati gyertyán és az egyik szentendrei (a beküldött adattáblázatból pontosan nem azonosítható) fafaj mutatta ahol 1m magasságnövekedéshez 5.6-6.3 cm törzskerület növekedés párosult. Ezek a fák viszont kisebbek, tehát fiatalabbak, ami nem jelenti azt, hogy a grafikonon ábrázolt tölgyekhez hasonló méretet elérve is tudják ezt az ütemet tartani. A szil (Biharkeresztes) és gyertyán (Karcag) mutatta a leglaposabb vastagsági gyarapodást. A fafaj és a kor mellett természetesen termőhelyi adottságok is befolyásolják ezt az összefüggést, mélyebb vizsgálatokat nagyobb adatbázis alapján lehet végezni. A karcagi, szentendrei és fehérgyarmati diákok elvégezték a lombkorona és az aljnövényzet borítottságának becslését is alacsony zöld részesedést észlelve a lombkoronában és az aljnövényzetben egyaránt, kivéve Karcagot, ahol már közel 40% volt a zöld hajtás az erdő lágyszárú szintjében.

3) Az idei hűvös és csapadékos tavaszkezdet miatt általában kevés növény hajtott ki a márc. 22-i szinkron napra. Karcagon és Tiszaújvárosban is 8-8 lágyszárú fajt azonosítottak, 2 ill. 4 volt virágzó állapotban. A két eltérő élőhelyen (erdő ill. gyep) közös faj a kerek repkény, ami a faj széles ökológiai tűrőképességére utal. A tiszaújvárosi gyepben ez a növény már virágzott, míg a karcagi erdőben még csak leveles volt, jelezve az eltérő mikroklímákat.

4) A bodza rügyfakadását három iskola tudta megfigyelni. A karcagiak a szinkron nap előtt, március 10-n észlelték rügyfakadását, márc. 22-re már 4-5 cm-es levélkékkel rendelkezett. Biharkeresztesen hasonló fejlettséget ért el a bodza, míg Fehérgyarmaton még nem volt rügyfakadás.

Összességében valamennyi BB eredményt közlő iskola diákjai szorgalmasan dolgoztak, mind a mérés kivitelezése, mind pedig a dokumentálása terén. Ebben az évben is kiemelendő Biharkeresztes és Karcag alapos sok részletre kiterjedő munkája. Fontos részlet Biharkeresztesnél, hogy egy alkalmi megfigyelésnél (zuzmóelőfordulás fakérgen) is számszerűsítenek: becslik annak százalékos borításértékét. Az ilyen megfigyelések azért is fontosak, mert kvantitatív adatok érzékenyebb bioindikációra alkalmazhatók majd, mint a minőségi (kvalitatív, pl. előfordulási) adatok.

1.ábra. Összefüggés a famagasság és a mellmagassági törzskerület között a 2004 márc. 22.-i Globe szinkron napi mérések alapján.

Budapest, 2004 április 22.

Dr. Kalapos Tibor
szakértő